A Varázslatos Jégvilág- ahogy Alexei és Dimitrij meséli

Szöveg: Helga Dobor
Képek © Hajni & Helga Dobor

Már biztosan olvastad elõzõ beszámolónkat a Cirkusz a jégen elõadásról. Nagyon jól éreztük magunkat az elõadáson, nagyon szórakoztató volt. A show után kaptunk egy lehetõséget a cirkusz igazgatójától, Kristóf Istvántól hogy a mûsor két koreográfusával, Dimitrij Mokricin-el és Alexei Zheleznjakov-al beszélgethessünk a munkájukról. Õk egy éve vannak a társulattal és a mûvészekkel együtt csodálatos elõadást hoztak létre.

Még sohasem láttunk ilyen showt elõtte, és hát egy mûkorcsolya rajongó számára ez tényleg más jellegû elõadás, mint amit megszokhattunk. Habár, mint megtudtuk, 25 évvel ezelõtt egy hasonló show vendégszerepelt már hazánkban, Budapesten. Lehetséges, hogy a mostani elõadást meglátogató gyermekek szülei láthatták is ezt. Hamar rájöttünk, hogy a "Csodálatos Jégvilág" egy nagyon szórakoztató elõadás, és nem csak a gyermekek számára, de számunkra felnõtteknek is. Nem meglepõ ha azt mondjuk, nagyon tetszett nekünk. Rengeteg kérdést szerettünk volna feltenni a koreográfusoknak, de az interjú hamarosan egész más irányt vett, mint elõtte terveztük. Néhány kérdésünk lehet, hogy megválaszolatlan maradt (legalábbis ebben az interjúban), de új és érdekesebb kérdések kerültek elõ, amikkel belátást nyerhettünk a jégcirkusz igazi világába.

Magyarországon ez egy nagyon szokatlan stílusú show, de Oroszországban több cirkusz is fellép a jégen. Az itt vendégszereplõ társulat Moszkvából jött "a Moszkvai Állami Cirkusz vagyunk, de a jégen" informál minket Alexei és Dimitrij. Mivel a show rengeteg artistából és korcsolyázóból áll, az elsõ kérdés amit feltettünk az volt, hogy hogy lehet összeállítani egy ilyen társulatot. .
"Az igazgatónk hívta meg az embereket a társulatba, így amikor mi elkezdtünk velük dolgozni, már megvolt egy kész csapat. De természetesen ez nem állandó összeállítás és nem is az eredeti már, hiszen egy ilyen nagy csoportnál az emberek folyton jönnek-mennek. Rengeteg ember lesérül, ezért is az igazgatónk feladata a fellépõk összeállítása."

Alexei és Dimitrij nincsenek a showal a kezdetektõl, sõt igazából még az elõadás sem öltötte fel a végleges formáját. "Mi egy éve kezdtük el koreografálni a programokat, de ez még mindig csak egy elõzetes verzió. A teljes program szeptemberben lesz kész, és akkor ezt már Romániában mutatjuk be. Mi vagyunk az egyetlen koreográfusok itt, és ebben az elõadásban két programot készítettünk, az egyik munkánk ahol a lány a lángoló hullahopp karikával lép fel, a másik a francia kosztümös is egy légi program. A többi programot Moszkvában készítették korábban, többnyire régebbi számokból jöttek. De pillanatnyilag a cirkusznak nincs több koreográfusa"

Habár egy ilyen show körül dolgozni óriási feladatot jelent, Alexei és Dimitrij teljesen véletlenül került a csapathoz.
"Véletlenül kaptuk ezt a munkát. Az igazgató, Janna Sevchenko meghívott minket a cirkuszhoz. Elkezdtünk dolgozni koreográfusként és elõször csak jégen kívül próbáltunk összehozni egy-egy programot. Amikor az igazgatónak megtetszett az ötletünk, akkor kezdtük ezeket az ötleteteket jégen megvalósítani.""

Szerintem mindannyian gyermekek vagyunk még a szívünkben, vagy ha nem is, legalább egy gyerek van minden családban. És Oroszországról az elsõ sportág ami eszünkbe jut, az a mûkorcsolya, vagy hasonló jeget igénylõ sportágak, amik oly népszerûek ebben az országban. Ha ezt a két dolgot összepárosítjuk, nagyon szerencsés párosításnak tûnik, sõt mondhatni, a siker eleve garantált lehet.

"A mûkorcsolya nagyon népszerû nálunk, és az emberek kedvelik a korcsolya és a cirkusz kombinációját. Szerintem azért is, mert így nagyon látványossá válik az egész, a tûz és a jég párosítása, a speciális kosztümök, a ruhák mozgása, a sebesség és a lendület a jellemzõek. És ezek együttesen létrehozzák azt a képet, ami elkápráztatja az embereket."

A show tökéletes kombinációja az elõadómûvészetnek és a korcsolyának, és az elõadómûvészetnek és a cirkuszi számok akrobatikájának. Összerakni a tûzet a vízzel, két ellentét. Mindkét terület nagyon különbözik, de a show nem csak ezt mutatja meg, hanem azt is, hogy mennyi mindenben megegyeznek. Ezekhez a mutatványokhoz olyan emberek kellenek, akik mindkét területen megállják a helyüket. Korcsolyázók lennének õk, akik megtanulták az akrobatamûvészetet? Vagy akrobaták, artisták, akik megtanultak korcsolyázni? Nem lehetett elmenni egy ilyen kérdés mellett.

"Mindannyian különbözõ területekrõl jöttünk, és nem mindenki tudott korcsolyázni a show elõtt. Sokan maguktól kezdtek el korcsolyázni, sokan profi korcsolyázók voltak, és néhányan artisták, akik megtanultak korcsolyázni amikor a társulathoz csatlakoztak. Van egy másik show is Oroszországban, a Circus On Ice, és onnét is sok korcsolyázó jött át hozzánk. És gyerek csoportokbók is hívtunk meg fellépõket."

Néhány korcsolyázó a csapatban nagyon profi korcsolyázónak tûnik, mindamellett, hogy kiváló artista is. Könnyen el tudnám képzelni, hogy valaki komoly versenyzõi múlttal rendelkezhet köztük..
"Igen, ketten a csapatban profin korcsolyáztak ezelõtt. De többségük inkább profi edzõ volt, akik természetesen ezen a területen dolgoztak és korcsolyáztak is mellette, és mindegyikük a Testnevelési Egyetemen tanultak. Õk gyerekeket és felnõtt korcsolyázókat tanítottak elsõsorban. Gyakorlatilag profi vagy amatõr korcsolyázónk azért nem igen lehet, mert ugye egy átlagos mûkorcsolya pálya jóval nagyobb mint a miénk, ahol a versenyzõknek van elég helye lendületet nyerni egy-egy ugráshoz. Ez a mi jegünkön elképzelhetetlen, ezért is nem láthattok több profit, mert a tudásukat lehetetlen lenne megmutatni ebben az elõadásban."

Úgy tûnik a csapat összeállítása nagyon vegyes, artisták, korcsolyázók, elõadómûvészek. Ezeknek az embereknek mindhárom terület mestereinek kell lenniük hogy egy ilyen jellegû showban felléphessenek. De nem csak errõl van szó! Mindez nagyon veszélyes is, és nány jelenet nagyon bonyolult. Mint már említettem elõbb, a csapat állandóan változik sérülések (többek között) miatt. Mindezeknek az elemeknek a kombinációja nem csak a show teszi egyre speciálisabbá, de a veszélyeket is megnöveli ugyanígy. Úgy éreztük, hogy mindegyik jelenet nagyon veszélyes, láttunk egyet- kettõt amelyik a legveszélyesebb jelzõt kapta tõlünk, de lehet, hogy ez csak kívülrõl szemlélve volt így, vajon õk mit gondolnak errõl?

"A legveszélyesebb részek, amikor az artisták a levegõben vannak! Amikor leereszkednek, például partnerük vállán landolnak, a korcsolyaélek mindig kicsi vágásokat ejtenek partnerükön. Ezek az érkezések korcsolya nélkül is nagyon fájdalmasak, hát még amikor a légakrobata korcsolyában van, a fájdalom sokkal nagyobb. Mi úgy hívjuk ezeket, hogy malacperselyvágások, az alakjuk miatt. A másik veszélye a shownak a jég maga, hiszen ezen ugrálunk, sõt még biciklizünk is rajta (szintén korcsolyában- szerk.) és így tovább. És természetesen a jég minõsége percrõl percre rosszabb, az artisták megcsúszhatnak és eleshetnek. Rengeteg hiba van a jégen, és balesetek könnyen történnek. Láthatjátok most is, milyen rossz a jég a végén!"
Megmutatja a jeget. A jégfelújítás történik éppen, egy férfi csinálja, kézi rolbával. Az eredmény sajnos nem tökéletes.
"A jég nem olyan mint a mûkorcsolya versenyeken, itt sokkal veszélyesebb, és csak egy ilyen kicsi jégfelületünk van"

Azt hinné az ember, hogy a koreográfusnak csak annyi a dolga, hogy programokat hoz létre, de az ellentéte is igaz. Hiszen Alexei és Dimitrij nap mint nap a társulat mellett segédkezik..
"Folyamatosan utasításokat adunk. A csapattal jöttünk együtt, és velük együtt utazunk majd tovább."
Ennyi balesettel és sérüléssel számolva egy show során, lehetetlennek tûnik mindezt rugalmasság és mindig újabb és újabb tervezések nélkül elképzelni.
"A show több darabból áll, mindannyi megannyi jelenettel. Mindegyiknek egyéni koreográfiája van, így ha valaki megsérül csak az artisták száma változik. De ha történetesen ez az artista egy páros tagja, akkor helyettesíteni kell egy másik fellépõvel. Ezt könnyû megvalósítani, hiszen mindannyian megtanulták a másik koreográfiáját is, nem csak a sajátjukat."
Láttunk néhány olyan mûkorcsolya elemet a mûsorban, amit igazából csak a legjobb korcsolyázóknál láttunk eddig, mert ezek annyira nehezek, mint például a Biellmann Piruett, a Halál forgás és a headbanger. Ezek a kifejezéseket mi a mûkorcsolyából ismerjük, de a társulat is ezeket használja.
"Természetesen mi ismerjük ezeket a kifejezéseket! Azok, akik olyan területrõl jöttek, hogy semmit sem tudtak a mûkorcsolyáról, nekik meg kellett tanulniuk ezeket a szavakat, ugyanígy természetesen a koreográfusoknak és a rendezõknek is tudniuk kell. Csak ezeket a szavakat használva tudjuk elmagyarázni, hogy mi is az, amit a jégen szeretnénk látni. Szükséges, hogy legyen egy közös nyelv, enélkül nem tudnánk megértetni magunkat."

Néhány szellemalak a fent említett elemekkel

Magyarország fõvárosa, Budapest ad otthont minden évben a Nemzetközi Cirkusz Fesztiválnak, ami egy nagyon népszerû eseménnyé vált, nem csak itt Európában, de világszerte is. De nem Magyarország az egyetlen ország, ahol a csapat turnézott.
"Több országban is felléptünk Európában, mint például Franciaországban, Romániában. Alig vagyunk otthon a folyamatos vendégszereplés miatt, mi már majdnem egy éve nem jártunk odahaza! Szerencsére a csapat fiatal, így nem annyira nehéz ez a számunkra."
Ez a felelet egy érdekes témát hozott elõ, amire mindig is szerettük volna tudni a választ, feltételezem ezzel nem vagyunk egyedül. Alig vagytok otthon, leszámítva azt a pár napot az évben, mit tartatok otthonotoknak egyáltalán? És milyen lehetõségeitek vannak arra, hogy a saját életeteket tudjátok élni?
"Természetesen van magánéletünk, de a kapcsolattartás a szeretteinkkel nem olyan egyszerû"magyarázza Alexei. "Egyikünk sem született Moszkvában, de én ott élek, míg a családom a szülõvárosomban. Az összes barátom és kollégám Moszkvában él, ahogy a barátnõm is..."

Általában a shownak és cirkuszi társulatoknak a tagjai több országból származnak. De ez a cirkusz, a Moszkvai Állami Cirkusz úgy tûnik egy igazi orosz csapat.
"Mi mindannyian a hajdani Szovjetunió területérõl származunk, tehát nem mindannyian vagyunk oroszok. Több artista jött Ukrajnából és Kazahsztánból is."Teszi hozzá Dimitrij. "Én Moszkvából jöttem"
Amikor valaki ennyi országban jár, elkerülhetetlen hogy egy egy ország ne nõje ki magát a kedvencé. Biztosan vannak országok, amit nagyon szerettek vagy esetleg azt érzitek, hogy szeretnétek ottmaradni örökre. A társulat március óta Budapesten vendégszerepel, és a fõvárosunk Európa egyik legszebb városa.
"Nagyon szeretjük Budapestet! Az emberek nagyon barátságosak és melegszívûek itt! Tegnap amikor sétálgattunk a városban, néhány artista azt mondta, hogy õk szívesen itt maradnának, szeretik a várost!"
De sajnos nem maradnak örökre. A shownak mennie kell tovább, valahol máshol.
"Az utolsó elõadásunk augusztus 28-án lesz, és 29-én indulunk. Lesz tíz nap a pihenésre, aztán a munka kezdõdik újból újra, ezúttal Romániában"

Az interjút nem is fejezhetnénk be anélkül, hogy meg ne kérdeznénk Alexeit és Dimitrijt a saját szenvedélyünkrõl, a mûkorcsolyáról. Sõt mi több. A cirkusz Moszkvából jött, Oroszországból, ahol a korcsolyának nagyon gazdag múltja és jelene van. Még a cirkusz közeli emberek is biztosan tudnak valamit a sportról. "Természetesen mindig követjük a mûkorcsolyát, szeretjük ezt a sportágat"

A kíváncsiságunk ismét elõkerült. Elég ez mindahhoz, hogy kedvenceitek legyenek?
"Hadd gondolkozzam", mosolyog Dimitrij. "Eeevgeeeni Plueesheenkoo!" (Nyújtja meg a betûket a névben, óriási tisztelettel.)
"Nekem is õ a kedvencem", válaszol Alexei is.
"Õ a legjobb", adja még hozzá Dimitrij
Nevetés mindenhonnét, mindannyian egyetértünk, nem is kérdéses.
"Nem csak profin korcsolyázik, de nagyon jó elõadómûvész is! Számunkra nem csak az a fontos, hogy valaki jól korcsolyázzon, hanem éreznünk kell az artista vért a korcsolyázásában. És Evgeniben benne van! "
Azt hiszem tudjuk a választ a következõ kérdésre, de akkor is... Meghívnátok, ha lehetséges lenne, fellépni egy showban?
"Igen, természetesen, nem is kérdés! Hiszen mi a legfontosabb egy mûvész számára, ha nem az hogy megnyerje a közönség szeretetét? És Plushenko egyértelmûen képes erre"

Ezzel a zárszóval ért véget az interjúnk, és elindultunk hazafelé. Köszönjük szépen Alexei és Dimitrij hogy megválaszoltátok a kérdéseinket és idõt áldoztatok ránk. További kellemes idõtöltést kívánunk Magyarországon!